Dombó Zsolt


2009 őszén, harmincas éveimben tértem meg és lettem hívő. Nagyon nagy mázlistának tartottam és tartom ma is magamat, hogy az Isten olyan alakkal foglalkozik, mint amilyen voltam, s vagyok. Magyar tanári végzettséggel tanítottam rövid ideig, aztán dolgoztam a Magyar Televízióban, részt vettem közművelődési és tévéfilmek készítésében, kis ideig filmkritikákat, majd forgatókönyveket, novellákat írtam, míg végül 1999-ben egy brókercégnél kötöttem ki, ahol értékesítőből hamarosan értékesítési vezetővé váltam. Kisebb megszakításokkal végül is ezen a pályán – mint tőzsdei termékek értékesítési trénere - maradtam 2013-ig, majd innen hívott el Isten főállású lelkipásztornak.

Megtérésemig egy szellemileg nyugtalan életet éltem. Rengeteg könyvet olvastam, filmet láttam, sok élményben volt részem, mégsem találtam azt a békességet, aminek a létezéséről akkor még nem is tudtam. Miközben egyre több pénzt kerestem és herdáltam is el, egyre szomjasabbá, kiégettebbé váltam. Belemerültem az éjszakába, de a belső szomjúság az igazság után egyre erősebb lett.

Olvastam Hamvas Bélát, taoizmust, Osho-t, elvégeztem egy alfa kurzust, érdeklődtem a buddhizmus, judaizmus, magyarság története iránt. Kerestem a Választ, az Igazságot. Megvetettem a kereszténységet, különösen a karizmatikus gyülekezeteket pocskondiáztam, lenéztem, kinevettem, szektásoknak tartottam őket.

Egyik este egy barátommal beszélgetve, magam sem értem, hogyan, de megláttam, hogy a világot Isten alkotta. Megláttam, hogy a körülvevő világ, a madarak, fák, hegyek, tengerek csodálatos és mérhetetlen gazdagsága nem lehet a véletlen műve, kell lennie egy Teremtőnek. Elkezdtem a konyhában prédikálni arról, hogy mivel a látható világ ilyen, így valószínűleg a Teremtő egyben Mindenható is, és mivel van barátság, meg szerelem, meg igazság, valószínű, hogy az Isten jó és szereti az embert.

Ahogy kimondtam, hogy Isten létezik és szeretheti az embert, az Úr megérintett, és megéreztem, hogy Ő a Szeretet. Földre estem, leborultam és zokogtam, mert azt is megértettem egy pillanat alatt, hogy bűnös vagyok, és nem vagyok méltó Őrá. Bár addig nem hittem Istenben, abban a pillanatban tudtam, hogy aki megérintett, Ő az Isten, és hogy Isten egy Atya.

Akkor még nem ismertem Jézust -  azon kívül, hogy Jézus Krisztus a Szupersztár, semmit sem tudtam róla. De hamarosan eljutottam egy gyülekezet istentiszteletére, ahol megéreztem a jelenlétét. Furcsa és vegyes dolog volt ez, utáltam a gyülekezet szót magát is, de vonzott az igazság. Új és világos módon szóltak a bibliai igazságokról, és végül a szívemben megértettem, hogy Jézus a Megváltóm, a Királyom. Nem tudtam máshogy dönteni, megszerezte a szívem és ahogy Neo a Mátrix című filmben, én is felébredtem és új életet kezdhettem. Pár év után presbiter lettem, majd ismét pár év után beállítottak a pásztori szolgálatba, amire elhívást kaptam.

Jelenleg a Belvárosi Gyülekezet (Agapé) pásztora vagyok. Feleségemmel és gyermekeimmel a fővárosban élünk. Családomból azóta mindenki megtért és az Urat szolgálja. Hobbim a fényképezés, kirándulás és a zene.

Sok-sok saját hibát, vétket, bűnt és gyengeségemet megélve, átélve, elkövetve mondom neked, aki olvasol: Isten kegyelmes és segít a megszentelődésben. Ne add fel, ne add fel a bűnnel szembeni harcot, ne add fel az elhívásod az igazság szolgálatában, s ha el is esel, kelj fel - menj tovább, bátorítsd a melletted állót, segítsd fel, aki elesett, és soha, soha ne add fel: Jézus szeret, és van hatalma arra, hogy megtartsa és megmentse azokat, akik hozzá kiáltanak.

Hiszem, hogy a magyar nemzet, mint minden más nemzet számára is, egyetlen esély van: ha minél több ember érti meg a keresztény életszemléletet és fogadja el Isten megmentő szeretetét és életvezetését. Ezt kell bátran és szeretettel képviselnünk, bemutatnunk.