Nov. 1. Város a föld alatt

Feleségemmel a jászberényi gyülekezetet látogattuk meg. A maszkos alkalmon jó volt látni, hogy sok testvérben volt bátorság és készség, hogy személyesen részt vett az alkalmon. Ami ujjongással töltötte meg a szívemet, az a dicsőítő csapat szolgálata volt. A hét főre duzzadt csapat nagyon lelkesen szolgált, és vitt be bennünket az Isten jelenlétébe.

Nagyon élveztem a helyiek bizonyságtételeit, szolgálatait. Egy gyermekbemutatás is belefért a délelőtti programba, aminek folytatása ennél a családnál volt, akik ebédre hívtak meg bennünket. Nagyon jó volt építeni a kapcsolatot, és jó volt visszaemlékezni arra, hogy ez a házaspár néhány évvel ezelőtt kapcsolati válságot élt meg, és ez azáltal kapott áttörést, hogy Sisa Attila és felesége, Andi, a januári ima-böjti idő alatt egy hétre beköltözött ezzel a házaspárral a pestszentlőrinci imaházba. Egy hétig voltak összezárva imában és böjtben, és ez az áldozatos szolgálat meghozta a jó gyümölcsét. Ennek volt eredménye a harmadik gyermekük bemutatása, és a nagyszerűen felépített otthonuk is. Délután jászberényi szokásunk szerint kilátogattunk az épülő táborhoz, amely óriási fejlődésen ment keresztül. Ott a Bárka mosdók már állnak, és sátoros alkalmak és táborok már megrendezésre kerültek, de most épült egy óriási földbe süllyesztett épület, mivel a föld felszíne fölé emelkedő épületre, ott nem kapnak építési engedélyt kapniuk. A kicsiny kezdetekből egyre nagyobbá duzzadt a látás, és reméljük, hogy ez valóban jó táborhely lesz a jövőben. A bővülést még tovább fokozták azzal is, hogy az összekapcsolt három telek mellé, egy szomszédos negyediket is megvásároltak. Az Úr adjon kitartást a nagy látású gyülekezetnek a befejezésig.

Nov. 8. Eltűnt az agydaganat

Jászladányba látogattunk Dávid fiammal és Varga Tündével, ahol a pásztor és felesége vártak minket ebéddel. Karolinnak, a pásztor feleségének a bizonyságtételével indult a találkozásunk, aki elmondta, hogy a fejében levő daganat a testvérek imája nyomán először blokkolódott, aztán az újabb vizsgálatra pedig teljesen eltűnt. Ez a családnak is és a gyülekezetnek is nagy harcot jelentett, de ebből a nagy mélységből Isten megdicsőítette magát, és nagy magasságra emelte fel az Ő nevét. Abban a teremben, amelyben sokszor fáztunk, most ingujjra vetkőzhettünk a jól kialakított fűtés eredményeként. Az alkalom végén nagyon bátorító volt Dávid és Tünde prófétai szolgálata, amikor pedig ez befejeződött, akkor a pásztorcsalád felújított otthonában gyűlt össze a közösségből pár testvér, hogy beszéljünk a gyülekezet gondjairól és keressünk jó megoldásokat. Bízom benne, hogy a gyülekezetnek sikerül győztesen megvívni ezt a csatáját is. 

Nov. 9. Újra kastélynak néz ki a kastély

Ugyanezzel a csapattal utaztunk Sárvárra, ahol még világosban Csaba testvér végigvezetett bennünket az épülő kastély különböző készültségi fokot elért részein. A kastély külseje 2/3 részben már visszanyerte eredeti pompáját, a kisebb épületi rész pedig már két szinten tud helyet adni a gyülekezeti életnek és emellett a városi kórus működésének is, amelyben a gyülekezetből többen is fontos szerepet játszanak. Így például a dicsőítésvezető, Molnár Matyi, a legközelebbi fellépéskor a Krisztus szerepet kapta a szereposztásában. A nagyszerűen elkészült teremben maszkosan és hézagosan próbáltunk szabályszerűek lenni. Úgy gondolom, hogy áldásos volt mind az igehirdetői, mind pedig Dávidék prófétai szolgálata. Már nagyon várjuk, hogy a vírus beszorításából tudjon kiszabadulni a gyülekezet és az új impozáns helyen egy új lendületet kapjon a sárváriak missziós odaszánása. 

Online szolgálatok

November közepétől én is videós szolgálatra álltam át. 

Nov. 14-én az Új szív Gyülekezetben (amelynek imaterme a Rákóczi tér mellett van) a kapcsolatokról kezdtem el sorozatot, amit majd remélhetően személyesen folytathatok a testvérek között. 

14-én este a nagyváradi Győzelem gyülekezet vezetői tanácskozásán vettem részt, ahol a vezetőket segítettem a döntéseik irányának megtalálásában. Itt sajnos a covidos támadásnak a gyülekezet tagjai részéről is voltak áldozatai, ugyanakkor a gyülekezet jó lehetőségek küszöbén áll, és reméljük, hogy ez sikereket fog hozni a közösség életében.

Nov. 22-én a Szegedi Szőlőtő gyülekezet délelőtti istentiszteleti alkalmán szolgáltam messengeren keresztül. Jó volt a gyülekezet fogadókészsége az Igével kapcsolatosan, és jó volt az utána való reakciókat is hallani és megbeszélni.

Nov. 28-án a Tengelici Gyülekezet lelkigondozó-képző tanfolyamot indított, és ezen a szombaton 2×1 órában engem is felkértek tanításra. Kicsit furcsa volt, hogy a helyi pásztor felszabadított arra, hogy a 2×60 percet lehet szünet nélkül is összekapcsolni, ha bírom szusszal. Bírtam. Kiderült, hogy a százhúsz perces szolgálat sokkal könnyebben megy, mint pár nappal később az ima-böjti alkalom reklámanyagához kért 4×30 másodperces szolgálat.

A szolgálatom után jó volt olvasni a képzésen résztvevők bátorító visszajelzéseit.