Szolgálati beszámoló (2022. május)
Perjesi István beszámolója
A budapesti pásztorkör májusban a megszokottól eltérően egész napos volt. Májusban is részt vettem az Alabástrom szolgálatban és pásztorok pásztorlásában.
Máj. 1. Éljen május elseje!
30 évvel ezelőtt alakult a jászberényi gyülekezet. Az épülő táborhelyen mintegy 200 fővel adtunk hálát az Úrnak. A gyülekezet – létszámát tekintve – nem növekedett a kezdetekhez képest, de a 3 évtized alatt mégis nagyon sok megtérőt és szolgálót adott a magyar eklézsiának. Többen is visszaemlékeztünk arra a sátoros evangélizációs hétre, amelynek nyomán megszületett a gyülekezet. Az egésznapos ünneplést különböző dicsőítő csoportok, tombola, főzőverseny stb. színesítették.
A táborhelyen megcsodálhattuk az épülő Bárka tábort, amelynek föld alá süllyesztett objektumában kb. negyvenen férnek majd el kényelmesen, jó körülmények között.
Máj. 2-4 „Nem csak a 20 éveseké a világ…”
Több évtizedes hagyomány, hogy a Pestszentlőrinci gyülekezet nyugdíjasai három napra Berekfürdőre utaznak. Részben a gyógyfürdő, részben pedig a találkozások és közös alkalmak teszik nagyon vonzóvá ezt az elvonulást az idősebb testvérek körében. Az idén is jó volt átélni ezeket az élményeket. Paul, Kati, Tibi és én szolgáltunk az alkalmakon. Az együttlétünk különlegessége volt az a kreatív foglalkozás, amelyet Henderson Kati vezetett. Mindenki nagy élvezettel rajzolt, festett, ragasztott, és a végén elmondta, hogy művének milyen szellemi üzenete van az utókor számára.
Máj. 5. Marco Rossi – akinek jót tett, hogy megáldottuk
A budapesti pásztorkör sok vidéki pásztorral kiegészülve hallgatta meg a Margitszigeti Thermál Hotelben Marco Rossit, a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitányát, aki csak a munkájáról tartott beszámolót, de aminek nagyon sok szellemi üzenete is volt a vezetés, csapatépítés, fegyelmezés, egység stb. témakörében. Például, akinek bizalmat szavazott, azt 20 perc után nem cseréli le, hanem legalább egy félidőn keresztül kap esélyt a bizonyításra. Mindenkinek őszintén elmondja a véleményét.
Csapat-egységépítés könnyebb ott, ahol rendszeresen találkoznak a játékosok.
A nagy játékosok nem egoisták.
Különböző klubháttérből jövők egységet, összetartást fogadnak a válogatottnál.
A klubok büszkék, ha játékost adnak a válogatottnak.
A játékosok nincsenek bevonva a döntéshozatalokba, mert az széthúzáshoz vezetne, az az edzők dolga.
Van, aki a személyisége miatt fontos, nem a játéka miatt.
Az alkalom végén körbeálltuk és megáldottuk az életét és a munkáját, s talán ennek is köszönhető, hogy azóta a magyar válogatott vezeti a csoportját a Nemzetek Ligájában.
Máj. 6-7. Tiszavasvári – Jákfalva
Az egyházi 1%-os felajánlásokat gyűjtve meglátogattuk a tiszavasvári és jákfalvai gyülekezet tagjait, és romatelepeit, ami újra megerősített bennünket a romamisszió fontosságában, látva a sok nyomorúságot. A korábbi találkozások után a családok már ismerősként fogadtak, és nyitottak voltak a beszélgetésre.
Máj. 8. Tíz éve már nem (el)sziget(elt) Csepel
Az Agapé Hálózatból sokan eljöttek, hogy együtt ünnepeljenek a 10 éves csepeli gyülekezet tagjaival (Szedmák Béla, Bodó Csaba, Sisa Attila, Mikes Attila, Kopcsó Attila). Jó volt visszaemlékezni a kezdetekre, és arra, hogy ez a csapat mennyire fontosnak tartotta a szabályszerűséget az indulásában, és azt, hogy áldható állapotban maradjanak a folytatáshoz. Nagyon jó beszélgetések voltak a gyülekezethez kapcsolódó új testvérekkel, és jó együttlétet éltünk meg a vezetőség tagjaival a közös ebéden, ahol már a jövő közös dolgait terveztük.
Máj. 9. Látásjavító alkalom
A szokásos csapattal, Frey Laurával, Varga Tündével és Dávid fiammal látogattunk Sárvárra. A szolgálat előtt a gyülekezeti optikus testvért látogattuk meg egy Ofotértben, hogy a szellemi látásunk mellett a fizikait is megerősítsük. A kastély külső homlokzati helyreállítása csaknem befejeződött, és ezt követően már a belső munkálatok kapják a fő hangsúlyt. A gyülekezet jól reagált az igehirdetésre, és a prófétai szolgálat is nagy áldást jelentett a résztvevők számára.
Máj. 10. Ismeretlen roma terepeken
Ezen a napon az ország keleti csücskébe utaztunk, Tuzsérra, ahol egy nagyon kedves roma pásztorral ismerkedtünk meg. Balogh Kálmán testvér négy településen szolgál, és egy szabályszerű imaházat épített fel a házához kapcsolódóan, Nyári Jenő testvér támogatásával. Az imaház fele jelenleg ukrán menekültek befogadására lett kialakítva. A testvérek példásan álltak helyt a rászorultak támogatásában. A többórás találkozó után egy másik tuzséri roma gyülekezetet látogattunk meg, amelynek Gombos Tibor a pásztora, akivel az elmúlt évben kerültünk nagyon közeli, testvéri kapcsolatba. Ebben a közösségben egy istentiszteletet is tartottunk a zsúfolásig megtelt imaházban, amit egy roma testvér korábbi családi házából alakítottak át.
Máj. 12. Találkozás egy birkaszagú pásztorral
Találkoztam Samuel Peterschmitt-tel, aki a mulhouse-i gyülekezet pásztora és a székesfehérvári gyülekezetben szolgált pásztorok felé. Különös hangsúlyt helyezett arra, hogy forrásgyülekezetnek kell lenni mások számára, hogy egy idő után azok is azzá legyenek mások számára. Vannak, akik gyülekezeti tagokat képeznek, és vannak, akik tanítványokat. Az egyik helyben marad, a másik kiküldhető. Nem mindegy, hogy a látások a gyülekezetben vagy az életben születnek. A pásztoroknak „birkaszagúaknak” kell lenniük, mint akik élő kapcsolatban vannak a nyájjal.
Máj. 14. Megnyúlt az 5 cm-rel rövidebb láb
Már egy jó ideje igyekszem segíteni tanácsaimmal Antal Csabát, aki az Új Szív gyülekezet (Rákóczi-téri misszió) pásztora. Jelenleg is komoly döntések előtt áll a szolgálatával kapcsolatosan, és mindketten reméljük, hogy megtalálja a szolgálatának és elhívásának megfelelő látásokat és döntéseket. Csabát különös módon használja az Úr a betegek gyógyításában. Éppen friss bizonysága volt, hogy az építkezésen, ahol dolgozik, fent az állványon imádkozott egyik munkatársáért, akinek több mint 5 cm-rel rövidebb volt az egyik lába. A csoda megtörtént, amit videóra is vettek: azóta a munkahelyén az imával kapcsolatos tevékenységére szinte jobban igényt tartanak, mint a szakmunkájára.
Délután Törökszentmiklóson Varga Tündével és néhány helybeli testvérnővel jártuk végig a romatelepet, ahova jó emlékek fűznek bennünket a korábbi évek missziómunkájából fakadóan. A szeretetkapcsolatból viszont az a gondom támadt, hogy mindenhol finom ételekkel fogadtak, aminek este a mérleg nagy nyögései lettek a következményei. A látogatásunknak a plusz kilókon kívül – szellemi áldásai is voltak: megtérések, gyógyulások, vigasztalódások, bátorítások formájában.
Máj. 15. A szentek felkészítésének felelőssége
Májusban, a pestlőrinci gyülekezetben, vasárnapról vasárnapra a Szentlélek munkája volt a fő üzenet. Ehhez kapcsolódtam én is, amikor az Ef 4:11,12 alapján a szolgálati ajándékok céljáról beszéltem. Ennek lényege, hogy ezek az ajándékok arra adattak, hogy felkészítsék a szenteket a szolgálat végzésére. Az ajándékkal megáldott testvérek felelőssége, hogy ezt komolyan vegyék, az új megtérteknek és a gyülekezet tagjainak pedig az a felelőssége, hogy ezt igénybe vegyék, hogy tanítványozott, nagykorú keresztényekként különböző területekre alkalmas, kiküldhető szolgálók legyenek.
Máj. 21-22. Növekedési áttörés küszöbén a nagyváradiak
Dávid fiammal utaztam Nagyváradra, hogy az Agapé gyülekezet, és különösen annak felelősséghordozói felé szolgáljunk.
Szombaton külön találkoztam a gyülekezet alapítójával és jelenlegi szellemi atyjával, aki otthonában fogadott, majd munkaebéden vettem részt a gyülekezet jelenlegi négy fiatal vezetőjével. Évek óta segítem őket, hogy jó szellemi és szeretet-kapcsolat épüljön fel közöttük. A több mint négyórás találkozón válaszoltam kérdéseikre, és igyekeztem tanácsolni őket jelenlegi és jövőbeni döntéseikkel kapcsolatban.
Este a gyülekezet szolgálati területekért felelős vezetőivel és szolgálóival találkoztunk, ahol Barnabás szolgálatát például véve beszéltem a gyülekezeti élet bizalmi légkörének fontosságáról, a személyes, a szolgálati és a pozicionálás bizalom felépítéséről. A szolgálat után Dávid fiam prófétai üzeneteivel bátorította a testvéreket.
Vasárnap az egész gyülekezettel találkoztunk, én az Igével szolgáltam, Dávid a prófétai üzeneteivel. Az alkalom befejezése után még több mint egy órát szolgáltunk tanácsolással és prófétai üzenetekkel.
Zárómomentumként a pásztorral, Pokorny Istvánnal ebédeltünk, és ezt az időt is felhasználtuk arra, hogy az ő személyes kérdéseivel, nehézségeivel foglalkozzunk, és segítsünk neki ezekben.
Köszönjük a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Miniszterelnökség támogatását, ami lehetővé teszi szerteágazó szolgálataink jelenlegi szinten való működtetését!
