Isten Lányai /Számok nélkül/ – Solymár 2023.10.21.
Mit tanulhatunk a bibliai nők életéből?
2023 októberében, Solymáron tartottuk az első Isten Lányai női konferenciát. Mindannyiunkban nagy volt az izgalom, hiszen ez volt az első nagy kilépés, nem tudtuk előre, hogyan fogadja majd a közösség, mit fog cselekedni az Úr, de már a szervezés is megmutatta, milyen csodás az együttdolgozás, gondolkodás, az Isten vezetésére való közös ráhangolódás. Mire eljött az alkalom napja, a szolgáló csapat körében új barátságok köttettek, régebbiek megújultak. Az alkalmon mintegy 80 fő vett részt, a helyszínt a Solymári Agapé Gyülekezet biztosította, akik vendéglátóként is minden tekintetben kitettek magukért. Nagy öröm volt megélni a vendégszeretetüket.
A napot dicsőítéssel kezdtük, egy fiatal dicsőítő csapat vezetett ebben bennünket, akik csodás ajándékok az Úrban. Ezt követően Pataki Ági, aki az Isten Lányai megálmodója, és egyik vezetője is egyben, megosztotta velünk ennek az egész női összefogásnak az első lépéseit, a gondolat fogantatásától kezdve. Beszélt arról, mi ennek a célja, szerepe, miért tartja fontosnak, hogy legyenek női alkalmak, amikor mi nők az előttünk élt bibliai nők életéből tanulhatunk, és azokat a bizonyságokat, igazságokat, amelyeket az ő élettörténeteiken keresztül a Bibliában olvashatunk, azt hogyan tudjuk a jelenben a saját életünkre vonatkoztatni, abból tanulni, épülni.
Beszélt arról is, mit jelent a „számok nélkül” alcím. Nem számít, hogy hány évesek vagyunk, hány gyerekünk van, hány férjünk volt, hány diplománk van (és még sorolhatnánk azokat a számokat, amiben a világ mérni akar bennünket), az identitásunkat nem ezek határozzák meg, hanem az, hogy Isten Lányai vagyunk. Ebben kell megerősödnünk. A délelőtt időben legnagyobb részét egy kerekasztal beszélgetés tette ki, melynek keretében az ország különböző pontjairól érkező, és különböző generációkhoz tartozó testvérnőket (vizuális memória alapján a színpaddal szemben ülve balról jobbra haladva Verle Roberta, Fábus Évi, Dombó Szabina, Verle Marietta, és Pataki Ági) Hegedűs-Tóth Sári kérdezte a korábban, erre a napra kiválasztott női bibliai alakok élete kapcsán, gyakorlatias kérdésekkel, a mi életünkre vonatkoztatva a példáikat.
A beszélgetés elején érezhető pici izgalom gyorsan elszállt, a testvérnők igazolták, hogy a nők bármeddig és bármennyit tudnak (tudnánakJ) beszélni arról, ami a szívünket megérintette, kiváltképpen, ha az Úr vezeti a beszélgetést. A beszélgetés végén Verle Marietta nagyon őszinte, és a délutáni kiscsoportos foglalkozások légkörét megalapozó nyíltsággal beszélt arról, hogy vannak olyan élethelyzetek mindannyiunk életében, legyünk akár szolgálók, amikor bizony mélyen vagyunk, nem a hitéletünk csúcsán, de az Úr akkor is velünk van, és aztán kijövünk ezekből a helyzetekből. Felszabadító volt ezt hallani, és az egész nap során azt megélni, hogy hasonló gondokkal küzdünk, hasonlóan élünk meg élethelyzeteket, de nem szoktuk meg, hogy ilyen őszintén és nagyobb közösségben is nyíltan beszéljünk ezekről. Az, hogy ez mennyire fontos, a délutáni kiscsoportos foglalkozások, és az alkalom utáni visszajelzések bizonyították.
A házigazdáknak köszönhetően egy kellemes közös sütizés és kávézás után délután 4, kisebb csoportra osztódott a társaság, minden csoportban készültek testvérnők különböző bibliai alakokhoz kötődő témákkal, amiket már a délelőtti kerekasztal beszélgetés során megismerhettünk.
A betűk szerint beosztott csoportokban a következő témák és női alakok voltak a beszélgetések középpontjában.
Az „A” csoport Dombó Szabina és Szabó Ildikó vezetésével az elengedés témakörét dolgozta fel, amire rengeteg példát látunk a Bibliában. Két fontos mondatot emelnénk ki innen. Az egyik az, hogy az elengedés a női identitásunk része, a másik pedig, hogy Isten mindig előbb enged, mint mi. A Bibliában számos nő életében látunk különböző élethelyzetekhez tartozó elengedéseket, az Ószövetségből Anna, Ruth, Eszter, Sára, Hágár, az Újszövetségből Mária, Erzsébet, a samáriai asszony élete mind-mind tanítanak nekünk valamit az elengedésről. Fájdalmak, bűnök, népek, gyermekek, vagy akár az egész életünk elengedése/odaszánása is megjelenik az ő történeteiken keresztül.
A „B” csoport Varga Tünde és Fábus Évi vezetésével Debóra és Eszter – mint női vezetők a Bibliában – életútjait nézte meg közelebbről. Mindkét női alakról elmondható annak ellenére, hogy teljesen más volt az életük, és az egyiküket (Debóra) már vezetőként ismerjük meg a Bibliából, míg a másikuk (Eszter) valódi vezetővé válását követhetjük nyomon, hogy mindketten engedelmesek voltak, Isten emelte fel őket, és a sorsdöntő pillanatokban Istentől vették el a válaszokat, és bátran kiléptek. A csoportban olyan kérdéseket beszéltek át a résztvevők, mint például „Tudod-e mi az elhívásod?”, „Mit gondolsz az Istennel való kapcsolatról, mik az alapjaid?”, „Tudsz-e csapatban dolgozni?”, „Milyen vezető vagy, és milyen a jó vezető?”. A kérdések gyorsan beindították a résztvevők gondolatait, és ezen túl egyfajta tapasztalatcsere, bevált gyakorlatok megosztása is történt egymással.
A „C” csoport az elhagyatott nőkkel foglalkozott, Verle Marietta és Pataki Ági vezetésével. Hágár, Sába királynője és a samáriai asszony történeteit vették alapul. Az életük kapcsán kiemelték azt az érdekességet, hogy egyikük sem volt zsidó, mert a kegyelem mindenkinek adatott. Hangsúlyozták azt is, hogy alázatban járó nők voltak, és bár nem választhatták meg a saját útjukat, de Isten megáldotta őket, ők is akartak többet, jó „eszközök” voltak mások életében, volt bennük szomjúság. Az áldás pedig nem sémák szerint működik. Ők is több kérdést érintettek a történetek kapcsán, így például, hogy „Mit tudunk kezdeni egy olyan helyzettel, amiben megaláznak bennünket?”, „Elfogad-e mindenkit Isten mondjuk származásra tekintet nélkül?”, és azt is, „Hogyan lehetünk áldásként olyan körülmények között, ahol nem látunk változást, ilyenkor mitől és hogyan szabadulhat fel az áldás?”.
A „D” csoport Hegedűs-Tóth Sári és Verle Roberta vezetésével a három bibliai Mária életét olyan tulajdonságok, hozzáállás alapján vizsgálta, amelyek a nőket alapvetően meghatározó szerepekhez köthetők. A hűséget, a gondoskodást állították fókuszba, mint erényeket. Mindhárom Mária esetében megnyilvánult az odaadás, közelség, dicsőítés. A gondoskodást nem kell szégyellni, mert az erőssé tesz bennünket. Itt olyan kérdések merültek fel, hogy „Hogyan nevelte fel Mária Jézust, hogyan engedte el?”, „Mit jelentett ezeknek a nőknek Jézushoz közel lenni, és mi hogyan tudunk Jézushoz közel lenni?”, és az is, hogy „Nekik milyen erényeik voltak, amelyek a mi erényeink is lehetnek, a mi korunkban is időtállóak?”.
A csoportban szó volt arról is, hogy a nők elfáradhatnak, megjelenik a válás.
A kiscsoportos foglalkozások után egy rövid időre újra egyesült a társaság, ahol minden csoportból egy-egy ember beszámolt arról, amit ott megélt, és leginkább megérintette, majd egymásért való imádkozással zártuk a napot.
Isten jelenléte, szeretete megérintette a szíveket, a közösen töltött idő áldás volt, és a nap végén nem volt kérdés, hogy lesz-e folytatás.
